Azért meg kell vallani tud valamit ez a Ryan Murphy. Bár az epizód nem volt tökéletes, működött és kíváncsi vagyok a folytatásra annak ellenére, hogy Murphynek nem a történetmesélés a legnagyobb erőssége. Nem mindennapi sorozat ez a Horror történet az biztos. 
Ryan Murphy korábban olyan produkciókat rendezett/rendez, mint például a Kés/Alatt, és a Glee valamint a Kés, Villa, Olló és az Ízek, Imák, Szerelmek, igaz a két filmje jóval gyengébbre sikerültek, mint a sorozatai. Ryan tehetsége a rendkívüli éleslátásában és a karaktereiben a legszembetűnőbb. Kivételes érzékkel ad egy teljes képet a társadalomról pár szereplővel és egy-két elejtett mondattal. Erről szól a Glee is és az American Horror Story is, csak két homlokegyenesen más stílusban, más törzsközönségnek. Mindezt úgy teszi, hogy észre sem kell venned, ha nem akarod és akkor élvezheted a könnyű popdalokat vagy ez esetben, csak egyszerűen parázhatsz. A karakterek egyediek, de mégis nagy általánosságokban működnek (épp az előbb elmondottak miatt), ezért aztán elég sztereotípek, de soha nem unalmasak. Nagyon sokat túloz és ez nagyon tetszett.
Amit én, személy szerint a legjobban szeretek Murphyben, hogy magasan leszarja a társadalom elvárásait, amit meg akar mutatni, azt megmutatja. A Glee-t (bár a kritikai fogadtatása egyértelműen pozitív volt) rögtön Anti-Krisztusnak neveztek, mert a tizenéves szereplők mind a tíz parancsolatot megszegik epizódról-epizódra, főműsoridőben, egy gyerekeknek (?) szóló sorozatban. Tonnányi halálos fenyegetés kap nap, mint nap és satöbbi.
Ez mind itt sem érdekli. A férj már több, mint egy éve nem feküdt le feleségével, ezért fényes nappal pucéran maszturbál, és a 60 éves bejárónőre flessel, akit 20 évesnek lát (fent látható kép), és folytathatnám.
Az egész epizód beteges(en jó) volt és nagyon furcsa. Egy nagyon különleges atmoszférát tudott teremteni a nem mindennapi hirtelen vágások, a fényképezés társítva a ház hangulatával és a látomások látványosságával. A színészi játékok kiválóak, a szereplőgárda szuper. Először nem voltam benne biztos, hogy a horror műfaj tud-e működni egy sorozatban, de érdekes a klasszikus elemeket ilyen formán viszontlátni. Egy tipikus paráztat-a-ház történettel van dolgunk, de úgy tűnik több van a történetben ennél. A különböző szomszédok, ismeretlen alakok, az autista kislány és az elmebajos fiú nem kis mértékben borzolják a kedélyeket jelenetről-jelenetre, a furcsa lényekről és a latexszerkós formáról nem is beszélve...
Értékelés:
Egy nagyon korrektül összerakott pilottal van dolgunk. Öröm amikor végre egy ilyennel találkozik az ember. Az epizód olyan 9 pont körül mozog. Jó karakterek, szuper látványvilág, izgalmasnak ígérkező történet! A továbbiakban nem hiszem, hogy szeretnék róla epizódról-epizódra beszámolni, mert alapvetően ez egy filmes blog, de gondoltam azért megismertetem veletek, mert érdemesnek tartom követni a sorozatot.
