A Still Walking tele van csalódással, sérelmekkel, ki nem mondott fájdalommal mégis elvarázsol a szépségével, könnyedségével.
Egy család napját látjuk, mikor a már felnőtt gyerekek visszamennek szüleikhez, hogy megemlékezzenek a testvérükre, aki sok évvel ezelőtt meghalt miután megmentett egy fuldokló férfit. Az apa, a már visszavonult orvos még mindig nem megy el a fűszereshez, mert túl büszke ahhoz, hogy bevásárló szatyort cipelje, ahogy ahhoz is, hogy a családjával egy közös fotón megjelenjen. Még mindig nem tudja feldolgozni, hogy az örökös fia elhunyt, és ezt a családján, különösen a kisebbik fián tölti ki, aki nem lett orvos, csak restaurátor...
A kisebbik fiú is tele van sérelmekkel, amiket az apja okozott neki. Ő az új feleségével, és annak fiával érkezett, akiket a szülők nem tudnak befogadni, mert a nő özvegy, és a fia nem az unokájuk.
Ahogy kerülnek elő a családi fényképek és emlékek, annál több sérelem kerül a felszínre, de mind kimondatlan marad, a film végén viszont az egész összeáll és történet értelmet kap, mindent feltár.
A rendezőről csak annyit, hogy a neve Hirakazu Koreeda (Anyátlanok, A túlvilág) és, hogy érdemes tőle mást is megnézni, mert nagyon jó!
Gyönyörű életképekkel, nagy hangsúlyt kap az étel, ami összehozza a családot, a virágok, a természet, és a zene; az élet apró örömei.
Természetesen ez a film is elkerülte Magyarországot, megjelenésre esély sincs... szomorú!
Értékelés:
imdb.com: 7.9/10, rottentomatoes.com: 100% (pozitív filmkritikák aránya %-ban)
Nekem: 9/10. Ennyi...
